"Bartelben űzök esőt a Pistának"- mondja Könyv István János, aki a Régiók Fesztiváljának igazgatója. Szóbeli megállapodásuk szerint Márta István nyitotta meg az ő fesztiválját, cserébe ő esőt űz a Művészetek Völgyében. Többéves tapasztalatok alapján ugyanis, ha sámánbotjával a színpadokon hármat koppant, majd a deszkáknak támasztja a készséget, az esőfelhők messze elkerülik a helyszín tájékát. A sámánbot alapját egy körülbelül másfél méter hosszú gereblyenyél képezi, mely az Esőűző egyik varázsló tehetséggel megáldott barátjától származik. ő szerelt kutyaláncokat és nyúlszőrt is a botra, melyek természetfeletti erővel ruházták fel a szerszámot. A szakértő szerint a legkívánatosabb persze az egérszőr lett volna, de nem volt elegendő idejük a vadászatra. Az energiavonalakat a bot végéből kiálló madártollak tárgyiasítják. Legutoljára Lovasi András erősítette az esőűző sámáneszköz hatását elhagyott fél pár szandáljával, melyet egy ideig a botra akasztva alkalmaztak energiafeltöltő médiumként." Művészetek Völgye, Völgyfutár 2002. 2. sz. www.kapolcs.hu
( Az esőt űző bot elkészítését Reisz Tamás festőművész vállalta, kérésemre és Csathó Pál táltos erősítette meg -telefonon. )Könyv István
Magyar Nemzet
Régiók összművészete 2000. augusztus 3. 00:00
Tíz nap, 840 fellépő, 65 program, 22 koncert. Röviden így lehetne összefoglalni a Régiók Összművészeti Fesztiválját, amelynek Simontornya utcái, terei, szabadtéri színpadai adnak otthont.– A millenniumi esztendő kapcsán úgy határozott a képviselő-testület, hogy végre ismertessük meg kisvárosunkat az emberekkel, amelyhez kitűnő lehetőséget nyújt egy többnapos fesztivál – tájékoztatott Könyv István János grafikusművész, képviselő az esemény főszervezője. – Azért, hogy a látogatóknak lehetőségük legyen lakóhelyük minden érdekességét meglátogatni, a programok kezdési időpontjait kora délutánra tettük.A rendezvény augusztus 4-én veszi kezdetét a római katolikus templomban. Ezen fellép a Tomkins együttes, és ekkor mutatja be a Budapesti Nemzeti Színház társulata a Fohász Magyarországért című irodalmi összeállítást is. A fesztivál ideje alatt adják át a millenniumi zászlót, amelyet Gergely István plébános, a csíksomlyói búcsú egyik vezetője, a csángó magyarok lelki vezetője szentel fel. Külön erre az ünnepi alkalomra írta Hatvani Szabolcs zeneszerző Simontornyai millennium című zeneművét, amelyet a vár előtti szabadtéri színpadon adnak elő a nagymányoki gyermekkórus tagjai a Pécsi Nemzeti Színház táncosaival és zenészeivel közösen.– Nemcsak szórakoztató, hanem szakmai programokkal is várjuk a látogatókat, hiszen a fesztivál idejére három tábort is szerveztünk – mondja Könyv István János. – Ezek közül az egyik a kommunikáció, filmes tábor, amelyet a szekszárdi Ilylyés Gyula Pedagógiai Főiskola vizuális tanszékével közösen hoztak létre a szervezők. A stábok feladata lesz a riportok és tudósítások elkészítése. A rövidfilmeket este a fesztiválsátorban vetítik le a kiskoncertek között. A sátorban olyan fiatal zenekarok kapnak szereplési lehetőséget, amelyek zömében rock- és blueszenét játszanak. A fellépők között van például a Szlovákiából, Somorjáról érkező Rómeó Vérzik csapat is, amelyet számos nagy együttes előzenekaraként ismer a nagyközönség.
Györe P. Balázs
Hatvani Szabolcs zeneszerző honlapján cikkek és fotók a Simontornyai Millenniumról és a Régiók Összművészeti Fesztiváljáról.
A tavalyi kezdeményezés sikerén felbuzdulva ismét nekivágnak a Régiók Fesztiválja eseményeinek Simontornyán. Összművészet, vagyis ami a csövön kifér, ráadásul dunaújvárosi közreműködőkkel. Még messze van, de lehet izmozni - egy héten át tart az igényes kultúra és a felhőtlen bulizás összetéveszthetetlen kevercse.
Kicsit a gázra taposva izmos fél óra Dunaújvárostól Simontornya, mégis kevesen tudják, hogy a Tolna megyei település adott otthont tavaly a Dél-Dunántúl egyik legjelentősebb nyári kulturális eseménysorozatának. Nos, a sikeren felbuzdulva idén folytatják: mintKönyv Istvánfőszervező a DO-nak elmondta, július 23. és 29. között kerül sor a II.Régiók Összművészeti Fesztiváljára. Az idei programról a főszervező elmondta: a tavalyi kavalkádhoz képest is igyekeztek sűríteni, bővíteni és színesíteni a kínálaton. A fesztivál keretében négy napon át láthatják a szigetvári Retina Filmműhely video- és kisfilmválogatását a művészfilmek kedvelői, valamint holland, angol német, török, amerikai, mexikói és japán rendezők munkáiból is tartanak vetítéseket. (A simontornyai eseménysorozat ad otthont a szekszárdi főiskola vizuális tanszéke filmes-kommunikációs táborán
A fesztiválsátorban a rock, blues és alternatív zene kedvelői szórakozhatnak - néhány név a kínálatból: Behinia, The Ocean, Sugar Free, Hocus Pocus -, az irodalmat könyvbemutatók, felolvasó-délutánok és a „Kézjegy" Tolnai Tollforgatók Klubja programjai képviselik. A látványosságot kedvelők íjász- és harci bemutatón szórakozhatnak, a képző- és iparművészet „frontján" a Tolna Megyei Képző- és Iparművészeti Egyesület tagjai, valamint a pécsi művészeti szakközépiskola tanulói támadnak. Könyv István a program sorolása közben elmondta: „nagy nevek" nélkül képtelenség vonzó programot összeállítani - többek között ennek az alapelvnek a jegyében kapott meghívást az összművészek közé a Kusturica-filmek és világzene-fesztiválok állandó szereplőjeként híressé lett Boban Markovic Orkestar (YU), vagy a balkáni és román cigányzenét a magyar népzenekinccsel ötvöző, európai turnéról hazatérő Besh O Drom zenekar. A hazai alternatív zenei szcéna kiemelkedő képviselőjeként - ráadásul visszatérő vendégként - lép közönség elé Simontornyán a Kispál és a Borz. Tavaly a műfaj nem szerepelt a kínálatban, Könyv István tehát az idei fesztivál új színfoltjának, egyik érdekességének szánja a kortárs táncművészet „beemelését" a programba. A műfajt Dunaújváros Táncszínháza képviseli majd Simontornyán: a Rácz Attila művészeti igazgató irányításával dolgozó csapat az (Ör)kényes témák című összeállítással szerepel a fesztiválon.
Ny. Zs. (Dunaújváros Online hírek)
Régiók Összművészeti Fesztiválja 2001 július 23-29, Simontornya
Simontornya. Csak azért jegyeztem meg ezt a helységnevet, mert egyszer a bátyám Simontornyán szilveszterezett. Nekem akkor meg "otthon-maradsz-kislányom-és-nézed-a-szilveszteri-kabarét" volt a nevem. A tesóm (az idősebb) meg már járkált el fele. Hát ezért. Aztán tavaly felfedeztem magamnak is ezt a kedves községet. Már annyiszor átvonatoztam rajta, és mindig is vágyódtam a simontornyai dombok közé. Hát tavaly végre. Csak egy egyszerű koncertre mentem, aztán tessék:
Régiók Összművészeti Fesztiválja. Ez a felirat fogadott. Meg hogy "Fesztiváliroda", meg "Fesztiválsátor", meg "Fesztiválközpont", meg hasonlók. Mind-mind az apró házakra kiírva a "Tiszta udvar, rendes ház" tábla mellé. Rögtön otthonosan éreztem magam. Aztán még esőtáncot is láttam a koncert előtt. Ez a koncert idén is lesz: Kispál és a Borz, de lesz Besh O`Drom és Boban Markovich is. Ezen kívül egy hétig tartó dínomdánom. A programok ugyan már hétfőn (23-án) elkezdődtek, de még így sem késő körülnézni a simontornyai vár lábánál. Mellesleg a vár nagyon klassz: kicsi, de zömök, vastag falú és romantikus. Szóval egészen olyan, mint amilyet az ember még el mer képzelni úgy, hogy valóra is váljon.
Idén a fesztivál öt napján nemzetközi videó és kisfilm találkozó is lesz a Retina filmműhely jóvoltából, ahol nem csak magyar, de holland, német, japán, angol, amerikai, mexikói és török animációs és kisfilmek is szerepelnek. A simontornyai fesztivál szervezői tehetségkutatást is magukra vállaltak: a környék fiatal könnyűzenei előadói adnak műsort a több neves előadó mellet. Fellép a Behinia, a The Óceán, a Nemezis, a Sugar Free, a Hocus Pocus, az Analfabeat, az El-Sid, az Accident, a Dabs, a Scream együttesek, valamint a nagyok közül: a szintén környékbeli Kispál és a Borz, a nemzetközi vonalat képviselő jugoszláv Boban Markovich Orkestar, és a szintén világzenét játszó és cigány gyökerekhez visszanyúló Besh O`Drom.
A könnyűzenei koncerteken kívül képző- és iparművészeti kiállításokra, fotókiállítások, utcazenészek várják a nagyérdeműt. A fesztivál hatalmas tűzijátékkal zárul. A program egyik - szerintem - legvonzóbb része a főzőverseny. Sajnos elindulni nem tudok rajta, de az eredményhirdetésre oda fogok érni. Főleg azért, mert Boban Markovichék zsűrizik az ételeket, és már volt szerencsém velük találkozni: nagyon jó ízlésük van.
A műsorok, a helyszínek, az időpontok változhatnak! Esőnap nincs. Eső esetén a Dunaújváros Táncszínház. Kispál és a Borz, Boban Markovics Orkestar előadások helyszíne a Fried Művelődési Ház. A nézőtéri helyeket érkezési sorrendben lehet elfoglalni. Az első négy nap ingyenes! Péntektől vasárnapig a minden rendezvényre érvényes napijegyek ára: 700 Ft. Gyerekeknek, nyugdíjasoknak fél áron. Jegyeket az előadások helyszínein lehet megvásárolni. "Fesztivál cseppvér a rászorulóknak" a véradóknak a 27-i Pénteki, Dunaújváros Táncszínház előadása, véradói igazoló cédula bemutatásával INGYENES!
Két küzdelmes-szép simontornyai esztendő után Paks-Biritóra költözik a Régiók Összművészeti Fesztiválja: az idei eseményeket - Dunaújváros Táncszínháza ismételt közreműködésével - június 16. és 21. között rendezik.
Ívet húznak (a Maskarás Céh Simontornyán)
Az EU-csatlakozás küszöbén a régiók szerepének felértékelődése; a kulturális értékek megőrzése; a kortárs művészeti programok igényes/változatos bemutatása: e három momentum/célvezetett a Régiók Összművészeti Fesztiválja megszervezéséhez, mondta Könyv István János grafikusművész, a fesztivál kezdeményezője, motorja és művészeti vezetője a DO-nak. Az idei eseményeket új helyszínen, de változatlan célokkal szervezik június 16. és 21. között: Paks és a várostól két kilométerre lévő Biritó ad otthont az összművészeti eseményeknek.
A hatnapos rendezvénysorozat gerincét hat-hét művészeti ág adja - kiemelkedő és meghatározó műfajként szerepel a népek zenéje, színházak, táncok, alternatív zenék, kiállítások, filmek. A fesztiválokon eddig mintegy ezer hivatásos és amatőr fellépő mutatkozott be, a simontornyai sorozat az egyik legjelentősebb ilyen típusú kísérletté izmosodott az elmúlt években - és ezt az energiát természetesen igyekeznek "átmenteni" az új helyszínekre is, mondta kérdésünkre a művészeti vezető. Az immár rendszeres fesztiválfellépők között lesz a Boban Markovics Orkestar, a dr. Valter & The Lawbreakers zenekar, a Kispál és a Borz, valamint - dagadj, patrióta kebel - a táncszínházi fellépők sorában vendégeskedő Dunaújváros Táncszínháza. A Bartók Rácz Attila művészeti igazgató irányításával dolgozó táncszínházi tagozata két programmal, az Örkényes témák című összeállítással és a Vitéz Bátor című mesejátékkal vendégeskedik Pakson. A fesztivál idei település-vendégeként a tolnai nagyközség, Decs mutatkozik be saját kulturális programokkal, és - Könyv István János erre a napokban tartott tájékoztatón is felhívta a figyelmet - a végleges program elkészültéig még várják színpadképes produkciók jelentkezését a paksi Tourinform iroda telefonszámán (74/486-241). Jelentkezési határidő: május 20.
A nyár a fesztiválok időszaka. A Dunántúl sem maradhat ki a szórásból, ahol már negyedik alkalommal rendezik meg a Régiók Összművészeti Fesztiválját. Az előadók között olyan világhírességek lépnek fel, mint a Boban Markovic Orkestar. A zenén kívül a hazai és nemzetközi filmesek krémje is jelen lesz, de a rendezvény sokszínűségét jelzi az is, hogy a részt vevők ellátogathatnak az atomerőműbe és megnézhetik a római kori ásatásokat is.
Paksi fesztiválnyitány: mámortábor
A helyszín neve kicsit félrevezető, valamint éjjel különösen messze esik az emberlakta helyektől, e momentumokat leszámítva azonban minden rendben a Régiók 3. Összművészeti Fesztiválján, Pakson: Boban Markovicsék akkorát szóltak a nyitónapon, mint ide Biritó.
A réz angyala - Boban Markovics és szabadcsapata
De ha már Biritónál tartunk: a hivatalosan Pakshoz tartozó fesztiválhelyszín - amely azonban több kilométeres járóföldre van az Atomvárostól - nem egy tó partján fekszik, hanem, kapaszkodjunk, egy kiszáradt tóban (szabatosan: az Ürge mezei Szauna melletti tómederben). A délutáni programot munkaügyi elfoglaltságok okán igazoltan lekésem, a sívó homoktúra végén bejárat, leszáll az est, és ha tómeder, hát tómeder: stílszerűen egy lesőharcsa harcálláspontját veszem fel. Már javában izmoznak a Boban Markovics Orkestar muzsikusai, a beállást a gucai győző dirigálja: hát, azt nem állítanám, hogy elégedett a hanganyaggal, az viszont biztató, hogy egy-egy merészebb futamot megtapsol a publikum. Pedig ez még csak a bemelegítés, ha van értelme a kifejezésnek: este fél tíz, 47 fok kicsivel naplemente után. Boban hibátlan "Jó estét!"-tel köszönt, taps, aztán kezdődik, félelmetesen erős és vad muzsika, a hangosítás azonban csak nem akar összeállni, de sebaj: néhány perces erősítős kísérletezés után a zenekar levonul (!) és a színpad előtti területen folytatja, a tömeg - mert, hiába nyitónap, hiába távolság: tömeg van - egy perc alatt igényes félkörbe rendeződik, és most kezdődik igazán a buli. A zenekar érzékelhetően élvezi a helyzetet, testközel van és húzás, már-már brutáliába fordul a dolog, a közönség is kajolja a megoldást, a rezes zúzda után rendre vastaps és halihó zengedez a tóban, az első sorokban állók táncra perdülnek. Boban vezényel a tömegnek is, miközben a szélen álló kiscsákó - ha több mint tizennégy, beugrom a nagydobba - elereszt egy trombitafutamot a csillagoknak, de biztos hallja a Jóisten is. Mámorító élmény.
A közönség is kajolja
Könyv István János házigazda és vezető motor is örvend a dolgok ilyetén alakulásának. Szerinte - is - sokat emel a buli hőfokán, hogy a muzsikusok nem kezdtek parázni és takuzni, amikor megállt a tudomány: az, hogy egy intésre lent folytatták, és fergeteges koncerttel ajándékozták meg a nagyérdeműt, biztató a folytatásra nézve. Merthogy a délutáni kezdetek - a Paks utcáin fesztiválnyitányként abszolvált, dunaújvárosi szíveknek is oly kedves gólyalábas felvonulás, a köszöntők és megnyitók és bemutatók sora - sikere után, a rezesek káprázatos hangorkánjában óvatosan ugyan, de ki meri jelenteni: a két éves simontornyai kísérlet után Pakson új otthonra lel a Régiók Összművészeti Fesztiválja. Nem titok, hogy rengeteg cég és magánszemély támogatta a kísérletet - ami, mellékszálként megjegyezhetjük, innen nézve kész csodának tűnik, de erre majd még visszatérnék egyszer -, Könyv István szerint ugyan az első nap vége felé korai volna mérleget vonni, ám a város, a támogatók és nem utolsósorban a közönség részéről egyértelműen pozitív a fesztivál fogadtatása. Pedig szelíden szólva sem egyszerű a képlet, ha már a céloknál tartunk: az igényes szórakoztatás, a kortárs művészet - mintegy tíz műfajban történő - megismertetése mellett a tehetségkutatás és a hagyományőrzés is szerepel a "fesztiválfeladatok" között. A kiállítások csokra, az erős színházi kínálat és a szintén meglehetősen bivalyra sikerült koncertprogram mellett új színfoltként említi a fesztivál művészeti igazgatója, hogy egy kisrégió teljes kulturális keresztmetszetét bemutatják - a Sárköz fővárosa, Decs művészeti élete és folklórkincse szerepel a fesztiválkínálatban. Fontos momentum a kisebbségek kultúrakincsének bemutatását célzó blokk (bukovinai székelyek, magyarországi svábok bemutatója) csakúgy, mint az "idegen kultúrák" - Tai-Chi bemutatóban és viking harcművészeti programban testesülő - jelenléte.
Napra forgó - Maskarás együttes
Körülbelül itt tartunk a beszélgetésben, amikor Boban Markovics és bandája az egekig srófolva a hangulatot a koncert befejezéséhez készülődik: a ráadásokat gonddal a Kusturica-opuszokból válogatják - ez csaknem természetes gesztus: ultiban sem a parti elején jön az ember az adu ásszal -, a közönség őrjöng. Méretes porfelleg kerekedik a táncos lábak alatt, Boban elköszön, fújnak még egyet, megint búcsú, még egy őrjítő dallamkavalkád, aztán tényleg vége - lenne, de végszóra az áram is elmegy, erre fel Markovics egyedül lép a színpadra, zseblámpafényben fújja ki magát, a hatás fokozhatatlan. A koncert levezetéseként a délutáni felvonulást vezető-irányító Maskarás Együttes bemutatója: a hirdetett "Világfa" helyett a Nap és a Hold harcának igaz története, szép, attraktív játék a Jó és a Gonosz örökharcáról - kéretik kitalálni, ki győz a végén -, a közönség értő, ügyes bevonásával. A kozmikus embermese után elindulnék, de ehhez a történethez tartozik még egy: jelesül az, hogy visszaúton ismerősök szállítmányoztak a szállásig - ej, pedig de szívesen tapodtam volna még kilométereken át a homokot -, s egyáltalán, Pakson tegnap rengeteg dunaújvárosival futottam össze (a táncszínházi társulat jelenléte természetese: fesztiválvendégként melegítettek mai és holnapi fellépésükre). Ez pedig, vagyis a mérhető dunaújvárosi jelenlét aligha a véletlen műve. Jó fesztivált látni, jó megmerítkezni a biritói mámortábor kínálatában, és itt most gyorsan befejezem - még visszajövök!
- nyulasi - (Dunaújváros Online Hírek)
Paks-Biritó: "Én"-ek és ének az esőben
Az idő rosszra fordulása nem tett jót a Paks-Biritón zajló összművészeti fesztivál látogatottságának - de a Petőfivel, Dunaújváros Táncszínházával és a Korai Örömmel súlyosbított program pazar volt, és a sátorban nem is esett.
Boban Markovicsék keddi fesztiválnyitányának sokkját még szerdán is heverem - pedig akkor még nem is tudatosult, hogy a gucai rezesfesztivál örökös bajnokai Paks-Biritó tombolásából indultak egy tíz ország ötven helyszínét érintő európai turnéra -, dolog is akadt idehaza nem kevés, így csak csütörtök délutánra, a súlyos fellegek nyomában értem megint a már nem is annyira kiszáradt tómederbe.
A helység kalapácsa Petőfi-Besenczi Árpád egyszemélyes produkciója
A Régiók 3. Összművészeti Fesztiválja közönsége szerénytelenségemnél kicsivel nehezebben tolerálta a szakadó esőt - illetve biztos tolerálta, de a négy falon belül: jórészt sajnos távolmaradásával tüntetett, pedig ahogy a csövön kifért, úgy hírölték a szervezők, hogy esőnap nincs, sátor viszont van, ott pedig csak a sörcsapnál lehet elázni. Így történt, hogy az eleve nem tömegrendezvénynek tételezett Kommunikáció - egy kicsit másképp című, a helyi sajtó szerepéről, felelősségéről és a médiumok együttműködési lehetőségeiről szóló nyilvános vita (amely a csütörtöki program nyitánya volt) még a várt-reméltnél is belterjesebbre sikerült. Pozitív hozadék viszont, hogy a különféle orgánumok - apró hősködés: a webes szcénában a DO - megtárgyalhatták viszonyukat egyrészt a fesztivál eseményeihez, másrészt a helyi közélet/politika struktúráihoz.
Figyelem és fegyelem - Dunaújváros Táncszínháza
A közönség távolmaradása sokkal fájóbb volt, amikor a sajtómunkások nyílt színi barátkozása után elkezdődött a tételes/tényleges fesztiválprogram. (Az ilyes rendezvénysorozatok esetében megszokott, hogy deréktájt, félidőben leül a buli, kicsit megpihen, mielőtt következik a hét végi haddelhadd, de itt másról volt szó: egyértelműen az időjárás a felelős.) Még mindig csak maroknyi publikum előtt formagyakorlatoztak a kínai harcművészek, a bukovinai székely táncokkal érkező bonyhádi együttes fellépése elmaradt. Aztán pedig következett egy csusza, amit csak középvad sörözéssel lehetett/tudtam átvészelni, valamint a svindli nevű, bonyodalmasnak nem, szórakoztatónak azonban annál inkább nevezhető kártyajáték szorgalmas gyakorlásával. (Az árakat bátran nevezhetjük döbbenetesnek, és merthogy ez azért még nem a Sziget - ahol a kezdetek kezdetén ugyebár még limitálták az árakat! -, e téren izmos vállalkozói buktát sejtek.) Aztán kisült, megérte türelmem virághímes völgyét akkorára tágítani, hogy rakottan forduljon benne a hatökrös szekér: Besenczi Árpád színrelépése A helység kalapácsával nemcsak azt igazolta, hogy Petőfi hajlékony, groteszkbe hajló, mégis lebbenően könnyed nyelve mennyire tud élni a mai színpadon, de azt is, hogy a Csíííz-féle vonalalattiságból is van kiút, mondjuk egy határozott nyitás az igényes népszórakoztatás felé. Az, hogy Besenczi egyedül abszolválta az összes szereplőt, s az, ahogy mindezt elkövette - parádésan -, visszaadta a reményt, miközben, becsszó, többször majdnem elejtettem a fotóapparátust a röhögéstől.
Későn is Korai (Öröm)
A célközönség - a kiskrapekok és -csajok - hiányát azzal oldotta meg és fel Dunaújváros Táncszínháza, hogy egy rövid társulati egyeztetés után villámgyors döntés született: a maroknyi kitartó fesztiválvendég meghatározó többsége fiatal felnőtt volt, így - ettől működő társulat a társulat, érvelt a DO-nak Rácz Attila Cicero - a szervezőkkel egyeztetve a Zene - tisztelet Janek Józsefnek című fesztiváldíjas táncműsort vette elő az együttes. Fegyelem é figyelem, oldott, bővérű humor, (nekem) sokadszor is élmény néhány kedves újdonsággal: a Besenczi-parádé után a "legkedvesebb hangszereknek" - Janek után jelesül: a táncosoknak - is kijárt a vastaps. A zivatar mindeközben abbamaradt, de a közönség valamiért azt hihette, hogy - az EFOTT esőverte szabadtéri programjához hasonlóan (Lovasi András Kispál és a Borz-frontharcos szíves, ámde szomorú közlése éjjel) - itt is minden elmarad: pedig dehogy, sőt, naná, hogy nem. A tikkasztó hőséget kellemetes hűvös váltotta fel, a port nyomtalanul eltüntette a csapadék, a mozisátorban meg olyan opuszokat toltak - döntően a Retina Filmműhely anyagából -, hogy e percig nézném, ha időközben nem kezdődik el a Korai Öröm koncertje - viszont elkezdődött, és következett a nap utolsó döbbenete, repülése, pörgése. Azt, hogy mitől lett az év koncertzenekara többször is a KÖ, már tudtuk, az viszont még teljesen új, hogy mindez jelentős tömeg nélkül is működik: az extatikus futamok, a perkások hihetetlen tempója, Vécsi Tibi magányos rituáléja elöl meg amikor belép a képekbe, a fúvósokat, dorombot, torokéneket és füttyöt "kezelő" Paizs Miklós elementáris teljesítménye, és egyáltalán, az egész, a vetítéssel kombinált kegyetlen dallamzuhatag mennyire be tud rántani néhány tucat embert is. Kinézek magamba, pedig nem is ittam/téptem, a Nomádiába szabadult urbánus folklór örvénye magával ragad, készítek gyorsan pár fotót, aztán hagyom, hadd vigyen. Messzire jutok.
(Dunaújváros Online Hírek)
A Régiók Összművészeti Fesztiválja három éve után...
A politikai változások nem tesznek jót általában a "kulturális háttérbázisoknak" de a fesztiválok megrendezhetőségének sem. A 2003. év már az állami és szponzorális pénzügyi, támogatói hátteret olyan mértékben beszűkítette, hogy a Régiók Összművészeti Fesztiválja a fellépők érdeklődése és a közönség várakozása miatt az Interneten lett meghírdetve és megvalósítva "SZILENCIUM" Csend címmel.
Szilencium Fesztivál - csak a neten
Csak (már persze csak ha csak az a "csak") az interneten, ráadásul Szilencium címmel rendezik meg a 4. Régiók Összművészeti Fesztiválját. Pszt! - azért a DO időben szól és bírja szóra a szervezőt.
Az internetes formációnak persze örülünk, ezzel együtt vérzik a szívünk, drága böngészők: tavaly a DO Fesztiválfigyelő Szaxolgálata örömmel kapcsolódott be a Paks-Biritón rendezett 3. Régiók Összművészeti Fesztiválja eseményeibe (nem is szólva fesztiválbeszámolóinkról), most is támadt mehetnékünk Simontornyára, amikor hírét vettük, hogy lesz negyedik fesztivál a sorban. Aztán jött a hír: Szilencium munkacímmel rendezik meg az eseménysorozatot, ráadásul anyagiak híján egyáltalán semmiféle "valóságos" fesztiválesemény nem lesz - viszont minden vendéget várnak az interneten július 23. és 29. között, merthogy amolyan virtuális fesztivál erejéig csak létrejön a találkozó. Minderről Könyv István János grafikusművész és fesztiválmotor tájékoztatta a DO-t. Mint elmondta, a döntésben elsősorban az anyagiak hiánya játszotta a főszerepet - közben meg nem kívánták fesztivál nélkül hagyni közönségüket, és persze rendszeres fellépőiket. Könyv István János:
Nem állnak karba tett kézzel (DO-archív)
- A valóságban elmarad az idei találkozó, de lesz helyette egy érdekes kísérlet: a Szilencium címmel az interneten rendezendő virtuális fesztivál egyrészt szeretné átmenteni a hálóra azt a sok energiát és szeretetet, ami az elmúlt években összegyűlt a valóságos alkalmakkor, másrészt bevallott célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a kortárs művészeti értékekre, amelyek jelen vannak a Közép- és Dél-Dunántúlon. Amelyek jelen vannak, és most mégis hiányozni fognak. A Szilencium egyszerre kíván virtuális találkahellyé válni, valamint felhívni a figyelmet a kultúra, ezen belül is a kortárs művészet finanszírozásának elhúzódó, megoldatlan és egyelőre megoldhatatlannak tűnő problémáira. A "képlet" viszonylag egyszerű: a meghívott közreműködőktől néhány gondolatot és képet, valamint további webcímeket várnak a szervezők, ezeket elhelyezik/bemutatják az alkalomra létrehozott weboldalon, aztán a sok színből, közreműködőből, mondatból és fotóból majd csak kialakul egy csendes, de talán éppen ettől "beszédes" fesztivál. Könyv István János kérdésünkre elmondta: máris több ex-fesztiválvendég és az idei eseménysorozatra meghívott előadó elküldte anyagát, /az idei kuriozítás vendég lett volna a teljes kultúrájával bejelentkező GHÁNA (Könyv I.)/ a folyamatosan bővülő gyűjteménybe, többen ötleteikkel színesítették az alkalmi webhelyet. A "házigazda" azt is elárulta: bár nagyon izgalmas az események "átemelése" a világhálóra, arról azért nem tettek le, hogy az idei, kizárólag internetes megjelenéssel párhuzamosan jövőre újra "visszatérjenek" a valóságos fesztiválhelyszínekre. Mert azért hiányzik a fesztivál levegője, húzása, izzása nagyon. Apró öröm az ürömben: a közreműködők sorát máris színesíti Dunaújváros Táncszínháza - az összművészeti fesztivál rendszeres szereplője -, továbbá a tavaly először fesztiválvendégként bemutatkozott DO. E dolgozattal párhuzamosan készül egy másik: az majd a fesztiváloldalra kerül, olvassák el ott!
